Sérülés – az amerikai futball káros hatásai

Rohamosan közeledünk az amerikai futball meghatározó eseményéhez, az LIII. Super Bowl-hoz. A sportrajongók fejében sokszor meg sem fordul, hogy mennyi veszélyt rejt ez a sportág, milyen fizikai és szellemi megpróbáltatásokon kell keresztülmenniük a játékosoknak, mire felkészülnek egy ilyen volumenű bajnokságra.
A sport jótékony hatásairól valóban gyakrabban hallunk, mint a negatív következményekről. Ennek az lehet az oka, hogy a sportegyesületek érdeke a káros hatások elhallgatása. A Serülés (Concussion) című filmdráma ezeket a kevésbé ismert hatásokat és azok tagadását mutatja be. Filmismertetőm pszichológiai szempontból emeli ki a fontosabb momentumokat.

Peter Landesman 2015-ös filmje. A filmdráma fókuszában egy amerikai focicsapat áll, melynek játékosai – önhibán kívül – komoly sérüléseket szenvedtek el játék közben. Will Smith alakítja Dr. Bennet Omalu neuropatológust, aki rendkívüli felfedezést tesz egy visszavonult híres amerikai focista boncolásakor. A kiváló szakember által elvégzett vizsgálatok meghökkentő elváltozásokat mutatnak a sportoló agyában. Dr. Omalu diagnosztizálta először a – csak halál után kimutatható – krónikus traumatikus enkefalopátiát (CTE). A gyakori fejsérülések következtében kialakuló betegséget gyakran kíséri depresszió és egyéb pszichés zavar, már többször bizonyult halálosnak is a kór. A patológus arra a következtetésre jut, hogy a sportoló agyát a sportpályafutása során elszenvedett ütközések károsították. A film azt mutatja be, hogy a maradandó károsodást szenvedett játékosok sérüléseit a Nemzetközi Futball Szövetség hogyan próbálja meg letagadni.  Az amerikai fociliga nagyhatalmú vezetői tagadják az amerikai foci káros hatásait. A film igaz történet alapján készült és egy igen fontos problémára irányítja a nézők figyelmét.


A gyakori fejsérülések következtében depresszió és egyéb pszichés zavar is kialakulhat.

Az amerikai foci kontakt jellege miatt meglehetősen veszélyes sport. A foci esetében a károk megelőzésére használt sportfelszerelés sajnos nem elegendő, ugyanis a károsodás a játékosok koponyáján belül történik, amikor az agy megrázkódik, és szétroncsolja a csont burkolatot. A sebesség és az erő a meghatározó, mellyel a játékosok ütköznek.A

Egy neurológiai vizsgálatban bizonyították, hogy az NFL játékosok negyven százaléka agysérüléssel él. Egy sor kognitív tesztet vettek fel a játékosokkal és ötven százalékuknál mutatkoztak komoly problémák olyan végrehajtó funkciókban, mint a problémamegoldás, érvelés, tervezés és figyelem, negyvenöt százalékuknál pedig tanulási nehézségek és memóriahanyatlás jelentkezett. A kutatók szerint nem a nagy ütések, vagy egyetlen agyrázkódás okoz problémát, hanem ezek ismétlődése.

A filmben Dr. Omalu levezeti, hogy nagyjából 60 g-s ütközéstől kap agyrázkódást egy ember, a pályán pedig nagyjából 100 g erejű összeütközések jellemzőek. Az ellenfél játékosok sebessége összeadódik az őket eltaláló játékosokkal, így a g erő akkora, mintha egy kalapáccsal ütnék fejbe a játékost. A film egyik kulcsfigurájának, Mike Websternek a pozíciója ráadásul a pálya legerőszakosabb pozíciója, centerként a feje a fegyvere, kiskorától kezdve nagyjából 70.000 ütés érhette a fején. Ez pedig nagyban szerepet játszott betegsége kialakulásában.

A fejelések káros hatása

ELŐSZÖR A KONCENTRÁCIÓZAVARBAN, MAJD FOKOZOTT AGRESSZIÓBAN, VÉGÜL PSZICHÉS BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN

mutatkozik meg.

Webster esetében az ütközések hatására olyan neurológiai folyamatok indultak meg, melyek eredményeként „gyilkos proteinek” szállták meg az agyát, beették magukat az elméjébe, belülről pusztítva azt, míg végül „megfojtották az agyát”, így vált felismerhetetlenné önmaga számára is. A patológus merész kijelentést tesz: Mike Webster halálát a futball okozta és biztos, hogy nem ő az egyetlen.

Az NFL játékosok negyven százaléka agysérüléssel él.

A filmben több NFL játékos szenvedését láthatjuk. Dr. Omalu Mike Webster boncolásakor fedezi fel az addig nem ismert gyilkos kórt. Láthatjuk Mike Webster betegségének fokozódását, ahogy eluralkodik rajta, míg végül maga számára is felismerhetetlenné válik. Fejfájásra, kettős látásra, szédülésre panaszkodik, valamint elmondása szerint hangokat hall. Agyrázkódásról és egyéb agyi elváltozásokról azonban nem írnak kórlapján. Dr. Omalu szerint elképzelhetetlen, hogy tizennyolc év profi futball után egy teljesen egészséges ember megőrül agyi elváltozások nélkül, ilyen fiatalon. Feltáratlan, hogy mi késztette a volt játékost öncsonkításra, hogyan lett hajléktalan ötven évesen. Dr. Omalu szerint Webster ugyan szívrohamban halt meg, de nem az ölte meg. Meggyőződése, hogy valami eddig elkerülte az orvosok figyelmét. Hasonló esetekben korai Alzheimert diagnosztizáltak, ami Dr. Omalu szerint statisztikailag lehetetlen, hiszen a focisták ahhoz túl fiatalok, valamint szürkeállományuk ép, és Alzheimer zúzódás sem figyelhető meg.

Egy másik játékos, Justin Strzelczyk esete. A sportolót hangok „utasítják” családtagjai meggyilkolására, agresszív viselkedés jellemzi, végül pedig öngyilkos lesz. Újabb eset, Andre Waters, aki rendkívüli fejfájásra panaszkodik, szintén agresszió figyelhető meg viselkedésében, később ő is öngyilkos lesz, negyvennégy évesen.

Meg kell említeni, hogy nem minden agykárosodás jeleit mutató sportolónál alakulnak ki súlyos agyi rendellenességek, mint fejfájások, kognitív funkciók hiánya vagy akár demencia. Akiknél komolyabb problémák alakulnak ki, azoknál feltételezhető a genetikai hajlam.

Nagyon komoly és csak az utóbbi években napvilágra kerülő probléma, hogy mennyire maradandó fej- és agysérüléseket szenvednek az amerikai focisták pályafutásuk végére. A rengeteg ütközés és agyrázkódás hatása ugyan rövidtávon gyógyszerekkel tompítható, de a hosszú távú hatások kivédhetetlenek és akár halálhoz is vezethetnek.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Szajli Claudia