A szuperérzékenység vagy más néven hiperszenzitivitás (HSP) egy velünk született hajlam, mely genetikailag öröklődik. A szuperérzékenyek idegrendszeri érzékenységgel születnek, ezáltal a környezeti ingerek finom részleteinek észlelésére képesek.
Honnan tudhatom, hogy szuperérzékeny vagyok-e?
A hiperszenzitív személyekre jellemző, hogy
– élénk képzelőerővel rendelkeznek
– nem szeretik a hangos, ingergazdag helyeket
– nagyon megfontoltak, elővigyázatosak
– tudatosan és gyorsan reagálnak a környezeti ingerekre
– gyakran intellektuálisan és érzelmileg fejlettek és kreativitás jellemzi őket
– már korai életkorban együttérzést mutatnak
– a fizikai, társas és érzelmi ingerek mélyebb kognitív feldolgozása jellemző rájuk
– nagyobb érzelmi reaktivitás pozitív és negatív ingerekre
– könnyebben túlstimulálhatók
Belegondolva, ha olyan ingereknek is tudatában vagyunk, melyeket mások észre sem vesznek, egy ingergazdag helyzetben több behatás ér minket, ezért gyorsabban kerülünk felfokozott izgalmi állapotba. Szinte törvényszerűen elrontunk valamit egy munkahelyi prezentálás során, amikor a kollégáink és a főnökünk csak ránk figyel.
Nyomás alatt több kudarcélmény ér minket.
Mivel hamar kerülünk felfokozott érzelmi állapotba, úgy tűnhet kevés az önbizalmunk, nem vagyunk elég szórakozatatók, érzékenyen reagálunk a kritikára vagy félénkek vagyunk.
A szuperérzékenység hátránya, hogy a tömegek, zajok, új helyzetek, hirtelen változások és mások érzelmi gyötrelme is könnyen eláraszt. Például megfigyelhetjük, hogy zaklatottan térünk haza a munkahelyünkről, ha úgy érezzük aznap egy kollégánkkal igazságtalanul bántak.
A kritikát, a versengést és mások szorongását mélyen és intenzíven átérezzük.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy traumát szenvedett vagy nehéz gyermekkort átélt személyek felnőttként hajlamosabbak a szorongásra, lehangoltságra, mint a könnyebb gyermekkort maguk mögött tudó társaik.
Tippek, hogyan kezelhetjük az érzékenységünket:
1. Fontos, hogy ajándékként tekintsünk érzékenységünkre. Ahelyett, hogy csalódásként élnénk meg a reakcióinkat különböző helyzetekben, sokkal hasznosabb, ha úgy tekintünk a hiperszenzitivitásra, mint egy különleges ajándékra. Egy adottság, ami számos előnnyel jár és különlegessé tesz minket.
Érdemes az erősségeinkre fókuszálni,
és emlékeztetni magunkat arra, hogy kreativitásunk, intellektusunk ugyanannyira az érzékenységünkhöz tartozik, mint a vele járó kihívások. Az erősségek hangsúlyozása abban is segít, hogy elfogadjuk az érzékenységgel járó kihívásokat is.
2. Teremtsünk nyugodt környezetet otthon! Kijelölhetünk egy „béke sarkot”, ami lehet egy hely a szabadban vagy a szobánk egy kis zuga. Tudatosítsuk, hogy ezen a helyen nyugalomban lehetünk és ingerszegény környezetben csak magunkra összpontosíthatunk. Akár relaxációs gyakorlatokat is alkalmazhatunk.
3. Gyűjtsünk össze olyan címkéket, amivel a környezet ruház fel minket. Majd fogalmazzunk meg olyan válaszokat, ahogyan a jövőben szeretnénk reagálni ezekre a téves címkékre. Például: A „Ne légy már ilyen félénk!” kijelentésre válaszolhatunk egy hasonló mondattal: „Miben zavar téged a reakcióm?” vagy hozhatunk példákat arra, hogy milyen előnyökkel jár az érzékenység. Végül a belső kritikus címkéit is fogalmazzuk meg, mellyel – a környezet kritikáira alapozva – magukat kritizáljuk és válaszoljunk hasonlóképpen mint a társainktól érkező bírálatokra.
4. Tanuljunk rövid relaxációs, mindfulness technikákat. Nyugalmi állapotban figyeljük meg az érzéseinket, a testi érzeteinket, és ezek változását. Az érzetek akár képekké is alakulhatnak, ezeket le is rajzolhatjuk. A tudatos jelenléttel képesek lehetünk irányítani és formálni ezeket az érzeteket, mely egy ingergazdag környezetben is a segítségünkre lehet.
5. Naplóírás és átkeretezés. Érdemes naplóírásba kezdenünk, ahol feljegyezhetjük a kellemetlen helyzeteket, a megélt érzéseket, a gondolatokat, a testi érzeteket, a viselkedést és annak következményeit, valamint megfogalmazhatunk alternatív megoldásokat. A mindennapokba beépített naplózással újraértékeljük a helyzeteket, mely alternatív megoldásokat is hozhat. Az alternatív megoldáshoz – vagyis hogy mit csinálnánk másképp – vezető út kidolgozásával pedig akciótervet készíthetünk a jövőbeli helyzetekre.
A szuperérzékenység több szempontból adottság, mely olyan előnyökkel jár, mint a tudatosság, kreativitás, empátia. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy hajlamosak vagyunk könnyen túlterhelődni és ezt különböző technikákkal képesek lehetünk tudatosan kezelni.
Felhasznált irodalom:
Aron, E. N. (2021). Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyve. Kulcslyuk Kiadó Kft.
Slagt, M., Dubas, J. S., van Aken, M. A., Ellis, B. J., Dekovic, M. (2018). Sensory processing sensitivity as a marker of differential susceptibility to parenting. Developmental Psychology, 54, 543-558.
